„Mi az, hogy helyi költő? Puhatoljuk meg alaposan ezt a dolgot, mert Bodosi Györgynél érdekesebb alkalmat erre senki nem kínálhat. Először is tisztázzuk: nem mindig a tehetség, a költői verőér messze hangzó dobolása dönti el, kinek sikerül átverekednie magát a helyi drótakadályokon. Ó, de nagyon szép lenne, ha csak az arra érdemeseket repítené mesés útjain a hírnév messzeségeibe Pegazus, a költők táltos lova. Sajnos, tudunk esetekről, amikor az ármány, a hízelgés, az érvényesülés kupec agyafúrtságai jelölik a talmi sikerért lihegők féregjáratát, melyet ők pályafutásnak neveznek. Legyenek hát boldogok az aranyfedezet nélküli hamisbankóikkal és takargassák buzgón a könyöküket, nehogy meglátszódjék rajta a törtető sarkanytyú.” (Gerencsér Miklós: Költő a tájban, részlet)
Az idő marasztalása c. előadás a Forte Társulat rendhagyó Kultháló VEB2023 projektjének végeredményeként született meg a Balaton-felvidéki Pécselyen, ahol Horváth Csaba és Földeáki Nóra több mint egy éven át kutatta dr. Józsa Tivadar, írói nevén Bodosi György szellemi hagyatékát. A falu és a szomszédos települések körorvosaként hosszú évtizedekig szolgált polihisztor szerzői munkássága nemcsak a saját közegében, de szélesebb irodalmi körökben sem közismert. Pedig indulását a hatvanas években Illyés Gyula és Weöres Sándor is támogatta. Fő hivatásának szentelte az életét, s miközben járta szeretett térségének falvait és gyógyított, mindent megfigyelt. A falusi ember karakterét, sorsát, életformáját és problémáit, a természeti jelenségeket, állatokat, növényeket, az idők változását és az univerzum tanításait. Benyomásait és elmélkedéseit versekben, esszékben, drámákban, tájregényben rögzítette, de írt szociográfiát, betegnaplót, publicisztikát, riportot, úti jegyzetet, családtörténetet is. Szenvedélyesen gyűjtötte a környék régészeti leleteit, amelyekből kisebb múzeumot rendezett be. A Forte társulat tagjai ennek a hatalmas életműnek a nyomába eredtek, és az idei nyáron hosszabb-rövidebb időszakokat Pécselyen töltöttek. A nehezen hozzáférhető Bodosi-szövegek tanulmányozása mellett a lokális értékekre fókuszáltak: a hagyományokra, a tárgyi emlékekre, a kollektív emlékezetre, a genius locira. A Völgyvallatás projekt egy-egy állomásán nyitott alkalmakat hirdettek, ezzel is segítve a helyi közösség bevonását. A pécselyi iskolásoknak tartott drámafoglalkozást önálló műsorként is bemutatták, rendeztek felolvasóestet Lukács Miklós cimbalomművésszel egy helyi pincészet teraszán, a Kultúrházban színre vitték Bodosi György Kettesek a tóban c. darabját, közben többször kinyitották a próbaterem ajtaját, hogy az érdeklődők részesei lehessenek a színház születésének.
Az idő marasztalása ennek az alkotófolyamatnak a megkoronázása. Életképek, történetek, karakterek egy falu életéből, költőiség és fizikalitás Dresch Mihály lélekemelő zenéjével, amiből egy saját törvények szerint működő ismerős világ áll össze. Bodosi György életműve a lokálisból merít és az egyetemes felé tart. Ezért is érdemes arra, hogy kiemeljük az ismeretlenség ködéből és közkinccsé tegyük.
