Ady Endre:
APRÓ, VÉRES BALLADÁK
szereplők: Fehér László, Földeáki Nóra, Krisztik Csaba, Pallag Márton, Rudolf Szonja, Widder Kristóf
közreműködik: Lukács Miklós Cimbiózis Trió (Lukács Miklós – cimbalom, Orbán György – nagybőgő, Gyárfás Attila – dob)
zeneszerző: Lukács Miklós
jelmeztervező: Benedek Mari
fény: Payer Ferenc
szöveggondozás: Földeáki Nóra, Horváth Csaba
produkciós vezető: Láposi Réka
rendezőasszisztens: Garádi Gréta
rendező: Horváth Csaba
„Nincsenek véges történetek. Az emberek elmúlnak, de a cselekedetek nem. Örökös egy folyás az élet. Bajos volna hát belátni, s mi gyönge szemű emberek ezért aprózzuk föl esetekre. Ígyen csináltunk a nagy folytonosságból kis történeteket. Ígyen törik az élet nagy harmóniája az emberek ajkán mesékre, csodákra, szenzációkra, anekdotákra, vígjátékokra, regényekre és tragédiákra. Kicsi dolgokra nagy kórusok helyett. Kár, kár. Legalábbis meg kellene próbálni összeláncolni a történeteket. Hiszen ezek a történetek egymásból folynak.” (részlet Ady Endre Végtelen történet c. novellájából)
Ady novellái a köztudatban mindmáig nem foglalják el azt a helyet, amely őket nemcsak szerzőjük, hanem ön-értékük révén is megilletné. Az inkább anekdotikus elbeszélésekhez szokott olvasóközönség annak idején nem vette észre bennük a lélekrajz tragikus mélységét, az éles megfigyelésekből fakadó belső történeteket és a szerző egyszerűsége mellett, egyénien színes, markáns nagy kifejezőerejű prózai stílusát. Ady költészetéből a ballada tulajdonságai jöttek át novelláiba. Ott váltak formákat megalapozó tényezőkké. Esztétikai hatásukat a nyelvi tömörítés elszánt indulata teszi. Jellemző rájuk az elbeszélő próza határait is áttörő mese-tömörítés, olyan szűkszavúság, amely mégsem kelt hiányt. Horváth Csaba és a Forte Társulat ezt a szűksavúságot bontja ki és ábrázolja saját színházi nyelvén keresztül. Gesztusokkal, mozdulatokkal emeli ki Ady humorát és éleslátását, lelki mélységeit és a korra jellemző társadalmi és szociográfiai sajátosságokat. Ezekben a történetekben a két legerősebb hang, a kortárs magyar valóság ábrázolása és a saját életéből feltoluló emlékek szubjektív színezetű önvallomásai. Ady ezen írásaiból szinte egész fiatalkorát rekonstruálni lehetne, különösen gyermekkorát és az iskolai éveket. Kora Magyarországának morális válsága is érzékenyen tükröződik novelláiban. Önmaga tudatosan vallotta „Hiszek abban, hogy az igazi zene, az igazi dal onnan száll, ahol már a halál a birtokos úr.”
Az előadás Lukács Miklós, a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott cimbalomművészének zenéjére épül, aki a kortárs zene, a jazz és a különböző népek népzenéinek ötvözetéből olyan egyéni és emelkedett hangzású muzsikát komponál, amely szerves alkotóeleme a készülő előadásnak. A színészek játéka és az élő zenei jelenlét a kortárs színház nyelvén kelti életre Ady Endre, a nagyközönség számára ismeretlen és sok titkot rejtő novelláit.
Az előadás a Forte Társulat, a Szkéné Színház és az Auer Fesztivál együttműködésében jött létre.
Az előadás hossza 75 perc, szünet nélkül.
bemutató: 2021. augusztus 3. 20:00, Hangvilla, Veszprém
támogatók: NKA, EMMI, EMET, MMA, VEB 2023
külön köszönet: Fonó Budai Zeneház

Földeáki Nóra, Pallag Márton fotó: Gáspár Gábor

Krisztik Csaba, Rudolf Szonja, Fehér László fotó: Gáspár Gábor

Pallag Márton, Krisztik Csaba, Fehér László, Rudolf Szonja fotó: Gáspár Gábor

Krisztik Csaba, Widder Kristóf fotó: Gáspár Gábor

Krisztik Csaba, Widder Kristóf fotó: Gáspár Gábor

Fehér László, Rudolf Szonja, Krisztik Csaba fotó: Gáspár Gábor

Földeáki Nóra, Widder Kristóf, Krisztik Csaba, Rudolf Szonja, Fehér László, Pallag Márton fotó: Gáspár Gábor

Krisztik Csaba, Widder Kristóf, Földeáki Nóra, Fehér László, Rudolf Szonja fotó: Gáspár Gábor

Földeáki Nóra, Pallag Márton fotó: Gáspár Gábor